Irinyi J�nos

(Nagyl�ta, 1817. m�j. 17 – V�rtes, Bihar v�rmegye, 1895. dec. 17.)

Irinyi J�nost �ltal�ban a zajtalanul gy�l� foszforos gyufa feltal�l�jak�nt tartj�k sz�mon, b�r ezen a pillanatnyi �tlet�n messze t�lmen� eredm�nyei vannak a k�mia �jszer� szeml�let�nek terjeszt�s�ben. Err�l � maga egyszer �gy nyilatkozott: „Ha �n a chemia theori�j�nak nem tudn�m egy�b haszn�t venni ezen haszontalans�gn�l, m�g ma kitekern�m a nyakamat”.

Sz�let�s�nek helye �s id�pontja is bizonytalan. Egyesek szerint 1817-ben Albison, m�s v�lem�ny szerint 1819-ben Nagyl�t�n l�tott napvil�got, de van, aki Zs�k�ra teszi sz�l�hely�t. �desapja Irinyi J�nos, a b�r� Mandel csal�d nagyl�tai uradalm�nak tiszttart�ja volt. Maga az Irinyi csal�d r�gi reform�tus nemesi csal�d.

Iskol�it Nagyv�radon �s Debrecenben v�gezte. 19 �ves kor�ban m�r a b�csi m�egyetemen tanult k�mi�t, majd Berlinbe ment, ahol az akkori h�res k�mikusokkal keresett kapcsolatot, amit �lete v�g�ig fenntartott.

Berlinben a k�mi�t forradalmas�t� �j eszm�k hat�s�ra, amelyek A. L. Lavoisier �s k�vet�i k�zrem�k�d�s�vel indultak el Franciaorsz�gb�l, 1838-ban meg�rta els� tudom�nyos �rtekez�s�t „�ber die Theorie der Chemie im Allgemeinen und der Schwefels�ure insbesondere” c�mmel. Ebben a munk�j�ban a k�mia elm�leti k�rd�seivel, k�l�n�sen a savelm�lettel foglalkozott. R�mutatott arra, hogy vannak olyan savak, amelyekben nincs oxig�n, viszont a l�gokban is van oxig�n. Ezzel az �rtekez�s�vel mag�ra vonta a n�met k�mikusok figyelm�t �s ezut�n m�r nyitva �llott el�tte az �t a tudom�nyos k�r�kh�z.

R�vid berlini tart�zkod�s ut�n Hochenheimbe ment, az ottani h�res gazdas�gi akad�mi�ra. Mint 22 �ves fiatalember, aki f�ldbirtokon nevel�d�tt, tudta, hogy milyen elmaradott f�ldm�vel�s folyik Magyarorsz�gon, �gy gondolta, hogy az ott tanultakkal haszn�lni tud majd haz�j�nak.

1839-ben visszat�rt Magyarorsz�gra �s belevetette mag�t a magyar tudom�nyos �letbe. Sorra jelentek meg �rtekez�sei. Egyik, ebben az �vben megjelent dolgozata, a k�miai affinit�sr�l sz�l, arr�l az er�r�l, amely a testeket egyes�l�sre k�nyszer�ti. Ennek a c�me: „A kony�ri t�”, amelyben az ott tal�lhat� sziks�val �s annak el��ll�t�s�val foglalkozott. Ebben a szikes talajok jav�t�s�ra is kit�rt, kalciums�kkal (kalcium-klorid, kalcium-nitr�t, m�szk�, gipsz) akarta megk�tni a sziket.

Amikor 1839-ben hazat�rt �s l�tta, hogy mint tan�r, aligha jut tansz�khez, Budapesten gy�jt�gy�rat alap�tott. Folyamodv�ny�t 1840. �prilis 8-�n adta be a v�roshoz, amelyben „oly gy�jt�f�csk�k” k�sz�t�s�re vonatkoz� tal�lm�ny�ra k�rt enged�lyt, amelyek fellobban�sukkor: „nem zajonganak s k�n n�lk�l is k�sz�thet�k, mi�ltal semmi szagot sem csin�lnak.” A gy�r fellend�lt �s naponta f�lmilli� gyuf�t gy�rtott. De vet�lyt�rsai mindent megtettek annak �rdek�ben, hogy t�nkretegy�k a j�l men� gy�rat, s Irinyi – a zajtalanul gy�l� foszforos gyufa felfedez�je – nem lehetett a v�roskapit�ny �s a v�rosi tan�cs szesz�lye folyt�n gyufagy�ros, a gy�rat k�nytelen volt eladni.

A k�lium-klor�tot tartalmaz� foszforos gyufa legnagyobb hib�ja az volt, hogy robban�ssal gy�lt, mik�zben a gy�jt�kever�k egy r�sze sz�tfreccsent. Emiatt �lland� volt ellene a panasz, �s t�bb v�ros be is tiltotta az �rus�t�s�t. Irinyi tal�lta fel a zajtalanul gy�l� foszforos gyuf�t, 1836-ban, egyik professzor�nak, az erd�lyi sz�rmaz�s� Meissner P�lnak k�s�rlete kapcs�n.

A professzor egyik el�ad�s�n k�nt �lom-dioxiddal d�rzs�lt �ssze, „�g�rv�n a figyelmes hallgat�s�gnak, hogy a k�n meg fog gy�lni, de ez nem t�rt�nt, nekem hamar az jutott eszembe, – mondta k�s�bb Irinyi – hogyha k�n helyett foszfort vett volna, az m�r r�g �gne.” Ebb�l a hirtelen �tletb�l sz�letett a tal�lm�ny �s megold�dott a r�g�ta keresett zaj n�lk�li gyufa k�rd�se. �gy kik�sz�b�lte a gy�jt�kever�kb�l a k�lium-klor�tot, amelyt�l a robban�ssal j�r� gy�l�s eredt, ehelyett a foszfort �lom-dioxiddal keverte. Tal�lm�ny�t a magyar sz�let�s� vegy�sz k�pzetts�g� R�mer Istv�n gyufagy�rosnak adta el 60 Ft-�rt (m�s forr�sok szerint 5–7000 Ft-�rt).

1840-ben megjelent „A vegyar�nytan” c�m� �rtekez�s�ben a testeknek egym�sra val� hat�s�t magyar�zza. Ugyancsak ebben az �vben jelent meg egy m�sik �r�sa: „A vegyrendszerr�l”. Ebben a Lavoisier-f�le eredm�nyeket n�pszer�s�ti. 1842-ben �rta „A vegytan mint vez�rcsillag a t�rt�nettudom�nyban ” c�m� cikk�t.

1846-ban Karlsruheban tart�zkodik, �s cikket k�ld a hazai „Hetilap”-nak a l�gyapotr�l, amelyet �ppen abban az esztend�ben fedezett fel Ch. F. Sch�nbein. Maga Irinyi is foglalkozott a l�gyapottal, s annak robban� hat�s�val. 1847-ben megjelenteti „A vegytan elemei ” c�m� dolgozat�t, amelyben ismertette a k�mia alapt�teleit, az elemekkel �s vegy�letekkel egy�tt. A k�nyvnek csak az els� k�tete jelenhetett meg az 1848-as forradalmi esem�nyek miatt.

1847-ben 100 holdas v�rtesi birtok�n gazd�lkodott. Meghonos�totta a g�ppel val� sz�nt�st, vet�st, boron�l�st, a talajt hamuval �s m�szs�val m�tr�gy�zta.

1849-ben a Kossuth-korm�ny megb�zta a nagyv�radi l�por �s �gy��nt�de vezet�s�vel. Mint er�sen magyar �rz�s� nemes ember m�r kor�bban is r�szt vett a forradalmi mozgalmakban, a hagyom�ny szerint a h�res 12 pontot � sz�vegezte �s k�ldte Pestre.

A szabads�gharc buk�sa ut�n egy ideig �ccs�vel egy�tt a pesti �j�p�letben (Neugeb�ude) raboskodott. A kiszabadul�s ut�n (1850) �jra V�rtesre ment gazd�lkodni, hogy – mint egy kr�nik�sa �rta – „ott v�rja a magyar tudom�nyoss�g jobb id�szak�t, mid�n oly tehets�g, annyi m�velts�g, mint, �v� nem fog heverni parlagon, hanem a nemzet �s k�zhaza �rdek�ben hasznos�ttatik”. Sajnos hi�ba v�rt.

A gazdas�g�ban meghonos�tott �j m�vel�si m�dszerek sok p�nz�be ker�ltek, s ezek okozt�k elad�sod�s�t, amelyt�l azut�n sohasem tudott megszabadulni.

Elhat�rozta, hogy �ll�st keres. Az akkor megalakult debreceni Tisza Biztos�t� �s Jelz�logbank, mint sz�mtan�csost alkalmazta. K�s�bb (1863) az Istv�n G�zmalomhoz ker�lt hasonl� min�s�gben.

K�s�n, 51 �ves kor�ban n�s�lt meg. Neje Baranyi Hermin volt. K�t gyermek�k sz�letett, Janka �s Lajos, de mindketten m�g gyermekkorukban meghaltak.

Irinyi egyike volt a legtehets�gesebb magyar k�mikusoknak. T�k�letesen elsaj�t�totta az A. L. Lavoisier szellem�ben fejl�d� �j k�mi�t. Nagy b�tors�g kellett ehhez, mert a b�csi �s a budapesti tud�s vil�g is el volt telve Winterl Jakab nagyszer�s�g�t�l, aki Lavoisier k�s�rleteinek medd�s�g�t �s elm�leteinek tarthatatlans�g�t hirdette. �s Winterlnek sok k�vet�je, tan�tv�nya volt. Mindebben az a tragikomikus, hogy Irinyi Wintertl hal�la ut�n nyolc �vvel sz�letett, �s Winterl tekint�lye az �ltala alap�tott j�zsefv�rosi botanikus kerten �s Tessedik S�muel bar�ts�g�n nyugodott, teh�t t�volr�l sem k�miai term�szet� alapokon.

B�csb�l Berlinbe ment, ahol akkor m�r szabadabb eszm�k, igazabb elm�letek harcosai dolgoztak. Laborat�riumhoz, amely ut�n annyira v�gyott, sohasem jutott. Irinyi v�gya nem teljesedett, mert „a tudom�nyos vil�g oly kis k�r� volt, hogy egy emberi �let f�radalmait, �ldozatokkal szerzett tanulm�nyait csak becs�lni tudta, jutalmazni nem.”

Figyelemrem�lt� szerepe van Bug�t P�llal �s Nendtvich K�rollyal egy�tt a magyar k�miai szaknyelv kialak�t�s�ban is.

A szabads�gharc buk�sa megt�rte, ezut�n m�r semmit sem publik�lt. Sajn�latra m�lt�, hogy a reformkor legtehets�gesebb, lelkes magyar vegy�sze sz�m�ra nem volt meg a lehet�s�g, hogy k�pess�geit kibontakoztassa.

Irodalom

a) Saj�t �r�sok:

• Irinyi J�nos: �ber die Theorie der Chemie in Allgemeinen und der Schwefels�ure insbesondere. Berlin, 1838.
• A vegytani rokons�g. In: Tudom�nyt�r. 1839, VI. k�t.
• A kony�ri t�. Atheneum, 1842. 65 p.
• A vegyar�nytan. In: Tudom�nyt�r. 1840, 32 p.
• A vegyrendszerr�l. In: Tudom�nyt�r. 1840, VIII. k�t. 323 p.
• A vegytan, mint vez�rcsillag a t�rt�nettudom�nyban. Atheneum, 1842. p. 8.
• A l�porgyapotr�l. In: Hetilap. 1846, p. 1443.
• A vegytan elemei. Nagyv�rad, 1847.
• Bug�t P�l, Irinyi J�nos, Nendtvich Tam�s: Term�szettudom�nyi Sz�halmaz. Pest, 1844.

b) R�la sz�l� irodalom:

• Bal�zs L�r�nt: A k�mia t�rt�nete. Bp., 1996. p. 473–475.
• B�k�s Istv�n: Irinyi J�nos �s a biztons�gi gy�jt�. In: �let �s Tudom�ny. 1967, 25.sz.
• Bod� B�la: Szobrot �ll�tanak Irinyinek. Pesti Napl�, 1934.
• Ged�nyi Mih�ly: Hatvan forint. In: A gyufa reg�nye. Bp., 1940.
• Hank� Vilmos: R�gi magyar tud�sok �s feltal�l�k. 1905.
• Kossuth Lajos: Jelent�s az els� magyar iparm�ki�ll�t�sr�l. Pest, 1842. p. 40.
• L�sy-Schmidt Ede: A foszforos gy�jt�k. In: Magyar M�rn�k �s �p�t�sz Egylet K�zl�nye. 1933.
• M�ra L�szl�: Irinyi J�nos. In: Magyarok a term�szettudom�ny �s technika t�rt�net�ben. Bp., 1986, p. 137–138.
• Ny�r�dy G�bor: A l�ng fellobban. Bp., 1954.
• Olay Ferenc: Adatok Irinyi J�nos eml�kezet�hez. In: Debreceni Szemle. 1993, p. 150.
• Peremartoni Nagy Lajos: Irinyi J�nos. In: Debreceni Szemle. 1933.
• Szabadv�ry Ferenc, Sz�kefalvi Nagy Zolt�n: A k�mia t�rt�nete Magyarorsz�gon. Bp., 1972. p. 134–137., 178–180.
• Szathm�ry L�szl�: A gyufa t�rt�nete a XIX.sz�zad v�g�ig. Bp., 1935.
• Sz�kely Imre: Irinyi J�nos eml�kezete. In: Magyar K�mikusok Lapja. 1966, 21. �vf., p. 148.
• Sz�kefalvi Nagy Zolt�n: Gondolatok Irinyi J�nos hal�l�nak 75. �vfordul�j�ra. In: Magyar K�mikusok Lapja. 1971, 21. �vf., p. 400–401.
• Sztr�kay K�lm�n, Balla Ign�c: H�res feltal�l�k. 1912.
• Vajda P�l: Magyar feltal�l�k. 1943.
• V�rnai S�ndor: Irinyi �s az els� magyar gyufagy�r alap�t�sa. In: Magyar Chem. 1909. p. 152.

Irinyi J�nosr�l m�sutt

•    Vil�gh�res feltal�l�ink (http://www.feltalaloink.hu/tudosok/irinyijanos/html/irijanindex.htm)
•   Magyar Elektronikus K�nyvt�r (http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/tudtan/vegyesz/html/irinyi.htm)
•    MEK: Pallas Nagy Lexikona (http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/051/pc005179.html#1)