Az �retts�gin, de f�leg a felv�teli vizsg�n a k�z�piskol�ban megszerzett tud�sodr�l kell sz�mot adnod. Ut�bbinak k�l�n�s t�tje is van, hiszen nemcsak egy oszt�lyzat, hanem ak�r a j�v�d is m�lhat azon, beker�lsz-e a h�n �h�tott egyetemre, f�iskol�ra �s szakra.
Kiss Istv�n pszichol�gus szerint az �retts�gi �s a felv�teli vizsga k�l�nleges �lethelyzet, ahol a di�kok megfigyelve �rezhetik magukat, mik�zben sz�mot adnak tud�sukr�l. Ez sokakban indokolatlan f�lelmeket gerjeszthet: mialatt a k�rd�sekre adand� v�laszokon t�prengenek, elkezdenek azon is morfond�rozni, hogy "vajon mit gondolnak majd r�lam a vizsg�ztat�k"? Egyfajta stresszhelyzet ez, amivel egy negyedikes k�z�piskol�s m�g nem tal�lkozhatott - teszi hozz� a pszichol�gus -, hiszen kor�bban nem kellett ilyen mennyis�g� anyagb�l k�sz�lnie egy sz�monk�r�sre, �s val�sz�n�leg nem felelt m�g sz�ban egy t�bbf�s bizotts�g el�tt sem. B�rmilyen furcs�n is hangzik, a j� teljes�tm�nyhez bizonyos m�rt�kig sz�ks�g van a stresszre, ez ugyanis kihozza a rejtett k�pess�geket, jav�tja a teljes�tm�nyt. Azt kell kiv�deni, hogy t�ls�gosan eluralkodjon rajtunk az izgalom.

De hogyan k�zdhetj�k le a vizsga okozta stresszt? Kiss Istv�n szerint a vizsgahelyzet gyakorl�s�val. K�pzelj�k el, ahogy bemegy�nk �s idegen emberek el�tt adunk sz�mot a tud�sunkr�l - sikerrel. Ne arra gondoljunk, hogy nem jut esz�nkbe a sz�veg, megbukunk, hanem �pp ellenkez�leg: mindenre eml�ksz�nk, minden k�rd�sre tudunk v�laszolni �s j� jegyet kapunk. Fokozatosan bar�tkozzunk meg ezzel a k�ppel, de ha ennek ellen�re m�gis izgulunk, akkor t�vol�tsuk el egy kicsit - keress�nk valami kellemes elfoglalts�got, hallgassunk zen�t stb., �s ha megnyugodtunk, kezdj�k el�lr�l. A vizsgahelyzet gyakorl�s�ban sokat seg�thetnek a sz�l�k �s a bar�tok. K�rj�k meg �ket, j�tssz�k el a vizsgabizotts�g szerep�t, mik�zben mi felmondjuk a tanultakat.

A pszichol�gus szerint az is cs�kkenti a vizsgadrukkot, ha kicsit "bej�ratjuk" azt a ruh�t, amit fel szeretn�k venni a sz�beli vagy az �r�sbeli vizsg�ra. A h�zi vizsg�n azt is kipr�b�lhatjuk, hogyan �rezz�k magunkat �lt�nyben vagy koszt�mben, �gy nem "�lesben" der�l ki, hogy k�nyelmetlen a zak�, szor�t a nyakkend�, a szoknya vagy a cip�... A vizsgahelyzet a szervezet�nket is ig�nybe veszi. Sz�ks�ge van energiap�tl�sra, k�zvetlen�l cukorra, ez�rt �rdemes csokit, sz�l�cukrot, innival�t vinni magunkkal.

Sokan csak a kedvenc tollukkal hajland�ak �rni, vagy a bar�tt�l/bar�tn�t�l kapott pl�ssmack�t �s m�s apr�s�gokat is bepakolj�k a t�sk�ba. Kiss Istv�n szerint ez is seg�t, hogy felold�djunk, kev�sb� izguljunk - ha a mack� ott �lt az asztalon, mik�zben tanultunk �s a vizsg�n is kitessz�k a padra, akkor m�ris ismer�sebb�, bar�ts�gosabb� v�lik a helyzet. Ezt a komfort�rz�st er�s�theti, ha felid�zz�k, milyen testhelyzetben tanultunk. Az eml�kezet egy r�sze r�gz�ti a testtart�sbeli dolgokat, a hangulatunkat, �s ennek felid�z�se �nmag�ban seg�theti az inform�ci�k el�h�v�s�t. A legjobb persze, ha m�r eleve az �r�asztaln�l �lve k�sz�l�nk, de lehet, hogy Te �ppen hason fekve vagy a f�ld�n, t�r�k�l�sben, esetleg fel-al� j�rk�lva szeretsz tanulni.

Vannak, akik m�g a vizsga el�tti utols� percekben is l�zasan b�jj�k a jegyzeteiket, k�nyveiket, vagy �ppen a t�bbiekkel besz�lik �t a tananyagot. A pszichol�gus szerint egyeseknek ez m�g egy utols� l�k�st ad, de a di�kok t�bbs�g�n�l csak fokozza a stresszt. A sz�beli vizsg�n meg kell gy�zn�nk a felv�teliztet�ket, hogy mi vagyunk a legjobb jel�ltek. �rdemes keresni a szemkontaktust - ez nem k�nny�, k�l�n�sen, ha izgulunk, de ezt is lehet gyakorolni. Ha nem a tollunkat babr�ljuk �s a fal helyett a vel�nk szemben �l� tan�rokra n�z�nk, meger�s�t�st kaphatunk a v�laszainkr�l: t�nyleg j�t mondtunk, j� ir�nyb�l k�zel�tj�k meg a k�rd�st? Ha figyel�nk a vizsg�ztat�k testbesz�d�re - pl. eltorzult arc, �sszevont szem�ld�k -, korrig�lni tudjuk a mondand�nkat. Ha pont az nem jut esz�nkbe, ami kell, akkor tegy�nk egy gondolati k�rt: foglaljuk �ssze az addig elmondottakat, vegy�k sorra, mit lehetne m�g megeml�teni a t�m�val kapcsolatban, �gy k�nnyebben esz�nkbe jut a konkr�t v�lasz is - aj�nlja Kiss Istv�n. Majd k�ss�k �ssze egy ehhez hasonl� fordulattal: "mindez kev�sb� fontos, mert a l�nyeg az, hogy..." - �s folytassuk ott, ahol kor�bban megakadtunk. Ez sokkal jobb megold�s, mintha csak �l�nk �s hallgatunk.

Az �r�sbeli vizsg�n az a legfontosabb, hogy ne ess�nk neki a feladatlapnak, hanem el�sz�r olvassuk �t figyelmesen a k�rd�seket. Azzal a feladattal kezdj�k a kidolgoz�st, amire biztosan tudjuk a v�laszt - ak�r tesztr�l, ak�r essz�k�rd�sr�l van sz�. A tesztekn�l n�gy v�laszlehet�s�g eset�n 25 sz�zal�k es�ly�nk van eltal�lni a helyes v�laszt, m�g akkor is, ha fogalmunk sincs a k�rd�sr�l. Teh�t mindenk�ppen jel�lj�nk be valamit - kiv�ve, ha a rossz v�lasz�rt pontlevon�s j�r, de ez a felv�telin nem szokott el�fordulni. Az essz�k�rd�sek kidolgoz�sa el�tt �rdemes m�g egyszer �tfutni a tesztet, h�tha akad k�zte olyan �tlet, amit hasznos�thatunk - javasolja Kiss Istv�n. Kidolgoz�s el�tt gy�jts�k �ssze a kulcsszavakat a lap tetej�re, �gy biztosan csak a l�nyeget vetj�k pap�rra, nem vesz�nk el a l�nyegtelen r�szletekben. A felv�teliztet�k pont ezekre a kulcsszavakra vad�sznak - teh�t ha oda�rjuk �ket, akkor van es�ly�nk arra, hogy pontot kapunk r�.