Tanulni eddig csak nagyon f�radts�gos �ton lehetett. Ki-ki elt�r� m�dszerekkel, de arra k�nyszer�tette mag�t, hogy �jra �s �jra elolvassa a tank�nyveket, rem�nykedve abban, hogy majd az �retts�gi vizsg�n fel is tudja id�zni a l�tottakat. Lehetne vajon m�sk�nt is tanulni?

A figyelem �les�t�s�t, �s ezzel a tanul�s hat�konys�g�t seg�theti minden, ami �j, szokatlan, v�ratlan. Mondjuk, ha �trendezz�nk munkaasztalunkat. Esetleg fejre �ll�tjuk a csal�di fot�t az asztalon, vagy eddig szokatlan elrendez�st alak�tunk ki a k�nyveink k�z�tt.
Ezeknek az apr� v�ltozat�soknak a jelent�s�ge abban rejlik, hogy a hagyom�nyos tanul�s sor�n �ltal�ban kiz�r�lag bal agyf�ltek�nket terhelj�k, amely a logikus, analitikus gondolkod�s sz�ntere. A v�ltoztat�sok azonban az �sszk�p megragad�s�val foglalkoz� jobb f�ltek�nket is aktiv�lj�k, hiszen a zsibbaszt�, megszokott �s m�r-m�r unalmas k�rnyezetben hirtelen nem stimmel valami, �s a jobb f�lteke feladata lesz a megv�ltozott form�k, sz�nek �s �sszef�gg�sek �rtelmez�se.

A figyelem �less�g�nek fokoz�s�hoz, az egy�bk�nt nem kihaszn�lt agyter�letek aktiviz�l�s�hoz egyszer� gyakorlatokon kereszt�l vezet az �t. Ilyen lehet p�ld�ul az az egyszer� gyakorlat, amikor kikapcsolunk az alap�rz�kszerveinkb�l egyet-egyet a mindennapi tev�kenys�g sor�n.
P�ld�ul �lt�zz fel reggel behunyt szemmel, vagy n�zz v�gig egy filmet kikapcsolt hang mellett. Esetleg pr�b�lj ki egy �tkez�st n�ma csendben. V�rhat�an a kikapcsolt �rz�kel�si modalit�sok mellett a t�bbi �rz�kszerv intenz�vebb m�k�d�s�t tapasztalod majd. Kifinomul� tapint�s, a mozdulatokra �lesed� l�t�s, az �zlel�s differenci�l�d�sa v�rhat�.
E gyakorlatok sz�mtalan v�ltozata lehets�ges: p�ld�ul t�bb �rz�kel�si modalit�s kombin�ci�j�ra egy zenem� hallgat�sa, kombin�lva egy festm�ny n�z�s�vel. Esetleg reggelire van�lia-ital, a k�v� helyett stb.
A gyakorlatok eredm�nyek�nt a figyelem �lesebb� v�lik, k�nnyebben reag�l az agy a k�l�nf�le inform�ci�kra.
Egyszer� gyakorlatokkal tov�bb k�pezhet� agyunk: ilyen lehet a szok�sos iskol�ba vezet� �t helyett m�s �tvonal kigondol�sa, �j receptek kipr�b�l�sa, eddig m�g nem pr�b�lt tev�kenys�gek, sport�gak k�stolgat�sa, de hasonl� hat�s� lehet egy �j �l�hely is az oszt�lyban, vagy a buszon, a nem domin�ns k�z haszn�lata a mindennapokban. A l�nyeg: a szok�sok meghalad�sa.

Mivel mem�ri�nk az eml�kk�pek elrakt�roz�s�n�l jegyzi a tanul�s k�r�lm�nyeit, hangulatunkat, k�rnyezet�nk jellemz�it, ez�rt fontos, hogy tudjuk, milyen helyzetekben megy k�nnyen a tanul�s, gondolkod�s. A mozgat�rendszer �s az agy kapcsolata a leg�jabb kutat�sok szerint alapvet�en meghat�rozza az intellektu�lis funkci�kat is. Ez�rt �rdemes tudatos�tanunk, hogy p�ld�ul �llva, �lve, fekve siker�lt-e legjobban memoriz�lnunk a tananyagot, esetleg volt-e olyan k�rnyezet, helysz�n, ami kifejezetten kedvez� volt sz�munkra (pl. a friss leveg�n, az aut� h�ts� �l�s�n, vagy bizonyos helyis�gekben), �s mik�zben tanultunk, milyen testt�jainknak voltunk hangs�lyozottan tudat�ban. Ezeknek az eml�keknek a felid�z�se t�mogatja az eml�kezeti folyamatokat. K�sz�lj�nk teh�t rendszeres edz�stervvel az �retts�gi vizsg�ra!

Z�r�sul egy egyszer� gyakorlat: ezt a sz�veget kinyomtatva, a lapot fejtet�re �ll�tva m�ris fokozott agymunk�ra �szt�n�zhetj�k magunkat. Ha kezdetben n�mi fejf�j�ssal j�r is a dolog, ez jelz�s arra, hogy �j agyter�leteket k�nyszer�t�nk munk�ra. Ami a v�g�n biztosan meg�ri.