Tanulni eddig csak nagyon fáradtságos úton lehetett. Ki-ki eltérő módszerekkel, de arra kényszerítette magát, hogy újra és újra elolvassa a tankönyveket, reménykedve abban, hogy majd az érettségi vizsgán fel is tudja idézni a látottakat. Lehetne vajon másként is tanulni?

A figyelem élesítését, és ezzel a tanulás hatékonyságát segítheti minden, ami új, szokatlan, váratlan. Mondjuk, ha átrendezzünk munkaasztalunkat. Esetleg fejre állítjuk a családi fotót az asztalon, vagy eddig szokatlan elrendezést alakítunk ki a könyveink között.
Ezeknek az apró változatásoknak a jelentősége abban rejlik, hogy a hagyományos tanulás során általában kizárólag bal agyféltekénket terheljük, amely a logikus, analitikus gondolkodás színtere. A változtatások azonban az összkép megragadásával foglalkozó jobb féltekénket is aktiválják, hiszen a zsibbasztó, megszokott és már-már unalmas környezetben hirtelen nem stimmel valami, és a jobb félteke feladata lesz a megváltozott formák, színek és összefüggések értelmezése.

A figyelem élességének fokozásához, az egyébként nem kihasznált agyterületek aktivizálásához egyszerű gyakorlatokon keresztül vezet az út. Ilyen lehet például az az egyszerű gyakorlat, amikor kikapcsolunk az alapérzékszerveinkből egyet-egyet a mindennapi tevékenység során.
Például öltözz fel reggel behunyt szemmel, vagy nézz végig egy filmet kikapcsolt hang mellett. Esetleg próbálj ki egy étkezést néma csendben. Várhatóan a kikapcsolt érzékelési modalitások mellett a többi érzékszerv intenzívebb működését tapasztalod majd. Kifinomuló tapintás, a mozdulatokra élesedő látás, az ízlelés differenciálódása várható.
E gyakorlatok számtalan változata lehetséges: például több érzékelési modalitás kombinációjára egy zenemű hallgatása, kombinálva egy festmény nézésével. Esetleg reggelire vanília-ital, a kávé helyett stb.
A gyakorlatok eredményeként a figyelem élesebbé válik, könnyebben reagál az agy a különféle információkra.
Egyszerű gyakorlatokkal tovább képezhető agyunk: ilyen lehet a szokásos iskolába vezető út helyett más útvonal kigondolása, új receptek kipróbálása, eddig még nem próbált tevékenységek, sportágak kóstolgatása, de hasonló hatású lehet egy új ülőhely is az osztályban, vagy a buszon, a nem domináns kéz használata a mindennapokban. A lényeg: a szokások meghaladása.

Mivel memóriánk az emlékképek elraktározásánál jegyzi a tanulás körülményeit, hangulatunkat, környezetünk jellemzőit, ezért fontos, hogy tudjuk, milyen helyzetekben megy könnyen a tanulás, gondolkodás. A mozgatórendszer és az agy kapcsolata a legújabb kutatások szerint alapvetően meghatározza az intellektuális funkciókat is. Ezért érdemes tudatosítanunk, hogy például állva, ülve, fekve sikerült-e legjobban memorizálnunk a tananyagot, esetleg volt-e olyan környezet, helyszín, ami kifejezetten kedvező volt számunkra (pl. a friss levegőn, az autó hátsó ülésén, vagy bizonyos helyiségekben), és miközben tanultunk, milyen testtájainknak voltunk hangsúlyozottan tudatában. Ezeknek az emlékeknek a felidézése támogatja az emlékezeti folyamatokat. Készüljünk tehát rendszeres edzéstervvel az érettségi vizsgára!

Zárásul egy egyszerű gyakorlat: ezt a szöveget kinyomtatva, a lapot fejtetőre állítva máris fokozott agymunkára ösztönözhetjük magunkat. Ha kezdetben némi fejfájással jár is a dolog, ez jelzés arra, hogy új agyterületeket kényszerítünk munkára. Ami a végén biztosan megéri.