A sz�beli vizsga nagy megpr�b�ltat�s az izgul�sabb t�pus� embereknek, pedig az �retts�git k�vetõen is sz�mtalan alkalommal lesz sz�ks�g sz�beli besz�mol�kra. N�h�ny tipp, hogy ne csak a nyelved hegy�n legyen a megold�s...

A sz�beli vizsga nagyszerû lehetõs�g a t�rgyi tud�s mellett megcsillogtatni prezent�ci�s k�szs�g�nket, kommunik�ci�s k�pess�g�nket is. Olyan tud�sr�l van itt sz�, ami nem csak az �retts�gi idej�n �rt�kes: sz�beli vizsg�kon, szigorlatokon de az �ll�skeres�s sor�n is haszn�t vehetj�k.

A szok�sos sz�beli sz�monk�r�s b�rmely form�j�ra igaz: a k�rd�sekre illik v�laszolni. Ehhez persze meg is kell hallani azokat, �s k�l�n�sebb ker�lõk n�lk�l r� is kell t�rni a v�laszra. Nagyon kicsi az es�lye, hogy j� eredm�nyeket �r�nk el, ha legal�bb az alapvetõ k�vetelm�nyt jelentõ anyaggal nem vagyunk tiszt�ban. A felk�sz�l�s teh�t elengedhetetlen!
A sz�beli vizsg�kon ritk�n haszn�lnak a vizsg�ztat�k r�gz�tett k�rd�ssort. Ha nem, akkor a k�rd�sek term�szet�rõl a kor�bban vizsg�z�kt�l �rdeklõdhet�nk. Legal�bb tendencia-szinten �rdemes ismerni, milyen strat�gi�t k�vet a vizsg�ztat�.
A kev�sb� struktur�lt vizsgahelyzetekben �ltal�ban a probl�mamegold�s, analiz�l�-k�pess�g is m�rlegre ker�l, de ezeket a k�szs�geket �gyesen ellens�lyozhatja a megfelelõ besz�dk�szs�g, kommunik�ci�s gyakorlat.

M�g a vizsga elõtt �rdemes tiszt�zni pontosan milyen t�m�kra k�sz�lj�nk… Az aktu�lis t�telsorokat �s a kor�bbi �vek fõ k�rd�seit �rdemes megszerezni, �s a legfrissebb irodalmak seg�ts�g�vel k�sz�lni.

Az �ttekintett anyaggal kapcsolatban k�sz�thet�nk saj�t magunknak k�rd�seket. Elõv�telezhetj�k, milyen s�lyponti t�m�kra lehet k�v�ncsi a vizsg�ztat�. Besz�lgethet�nk a vizsg�n m�r �tesett di�kt�rsakkal is, �s gyakorolhatjuk a helyzetet - pr�bavizsga keret�ben - bar�tokkal, csoportt�rsakkal.

Akinek a sz�beli vizsg�z�s neh�znek tûnik (k�l�n�sen az elsõ alkalom elõtt), gyakorolja a besz�det t�k�r elõtt. Lehetõs�g szerint nagyobb m�retû t�kr�t v�lasztva, amelyben a teljes felsõtest mozg�sai k�vethetõek.

A sz�beli vizsga sor�n - nem elhanyagolhat� m�rt�kben - sz�m�t a megjelen�s. Professzion�lis fell�p�s, megfelelõ �lt�zet �s a zavar� t�nyezõk kiiktat�sa: ezek teszik k�nyelmess� az am�gy szorongat� helyzetet. Ide tartozik, hogy a vizsg�ra sz�nt �lt�zetet �rdemes "bej�ratni", a mobiltelefont pedig kikapcsolni a felelet megkezd�se elõtt.
J�, ha a sz�monk�r�s helysz�n�re idõben meg�rkezhet�nk, k�l�n�sebb izgalmak n�lk�l. Ha megszervezhetõ, ne vezess�nk, ink�bb v�lasszunk m�s lehetõs�get. El�g izgalomban lesz r�sz�nk a k�zleked�si dug�k stressze n�lk�l is. A vizsga elõtti idõszak a t�m�ra val� f�kusz�l�s ideje, nem pedig az idegesked�s, vagy a tanultak g�rcs�s ism�tl�s�nek legalkalmasabb idõpontja.

A vizsga abban a pillanatban kezdõdik, amikor a terembe bel�p�nk. Amikor a helyzet ig�nyli (�retts�gin�l kev�sb� val�sz�nû), elõsz�r mutatkozzunk be, figyelj�nk az utas�t�sokra, pr�b�ljunk meg term�szetesen reag�lva v�laszolni a k�rd�sekre. Nagyot lend�thet az �rt�kel�sen a szemkontaktus, a megfelelõ testtart�s. Elõfordulhat, hogy a besz�mol� alatt k�lsõ zavar� t�nyezõk (zaj stb.) elterelik figyelm�nket, ezeket megeml�thetj�k, ha v�letlen�l �sszezavarodn�nk.

A vizsga t�rgy�hoz ragaszkodjunk a besz�lget�s sor�n. Nem csak az elõad�sunk sor�n, de a k�rd�seket hallgatva is legy�nk nagyon figyelmesek.
Mindenkivel elõfordul, hogy egy-egy direkt k�rd�sre nem tud azonnal v�laszolni. Ezt beismerhetj�k, de kezdj�nk el gondolkodni a megold�si lehetõs�geken. Ak�r hangosan is. Ha m�st nem, legal�bb azt gondoljuk v�gig, mi hogyan oldan�nk meg a felvetett probl�m�t, ha m�r az irodalmi forr�sokat nem tudjuk felid�zni… A k�rd�sekre adott "igen" vagy "nem" a legt�bb esetben nem elegendõ. R�szletesen ki kell fejteni a sz�ks�ges szempontokat, legal�bb k�t-h�rom t�nyezõt eml�tve az indokl�sban.

A vizsg�ztat�k �ltal�ban �ntudatlanul is jelzik, mikor �r�nk a rendelkez�sre �ll� idõ v�g�re. Ha h�tradõlnek, z�r�k�rd�st tesznek fel, �sszefoglal�st k�rnek, esetleg a h�tunk m�g�tti �r�t kezdik figyelni, ideje lesz koncentr�ltan besz�ln�nk, mondand�nkat lez�rni.

Az �retts�gi tapasztalatait is �rdemes �r�sban r�gz�teni! Meghat�rozni azokat a pontokat �s k�szs�geket, amelyek fejleszt�s�vel a k�sõbbiekben a vizsgahelyzetekben jobban teljes�thet�nk. Az ut�lagos elemz�sben r�gz�ts�k azt is, milyen t�nyezõk zavartak minket a koncentr�l�sban. Kik�rhetj�k tan�raink v�lem�ny�t is - ut�lag - a teljes�tm�ny�nkrõl.

A ny�jtott teljes�tm�ny nem megfelelõ �rt�kel�se ellen kifog�ssal �lhet�nk. Elõtte tanulm�nyozzuk a jogorvoslat lehetõs�geit, k�rj�nk seg�ts�get a fel�gyeleti szervektõl, illet�kes szak�rtõktõl.