V�R�SMARTY MIH�LY

Csongor �s T�nde

(1830)

...j�ttem vagy csak �lmod�m?

            (CSONGOR MONDATA A M�B�L)

Romantikus mesedr�ma vagy t�nd�rj�t�k? �lomk�pekb�l szerkesztett sz�ndarab, b�lcseleti dr�ma vagy egy XVI. sz�zadi sz�phist�ri�nk sz�npadi v�ltozata? A Csongor �s T�nde k�l�n�s sz�nm� a boldogs�gkeres�sr�l.

Szerz�nk a reformkori nemzeti kult�ra vez�regy�nis�ge volt, sok dr�m�t �rt a felpezsd�l�ben l�v� magyar sz�nh�zi �let sz�m�ra. Ez a m�ve m�g a legels�k egyike; klasszikus �rt�k�nek bizonyult. Egyik forr�sa Gyergyai Albertnek a Hist�ria egy �rgirus nev� kir�lyfir�l �s egy t�nd�r sz�z le�nyr�l c. m�ve volt.

A f�h�s V�r�smartyn�l m�r nem kir�lyfi, hanem Csongor �rfi, aki a boldogs�got kor�bban hi�ba kereste szerte a vil�gon, a sz�lei kertj�ben viszont egy aranyalm�t term� f�t tal�l - ezzel indul a m�. �jszaka megjelenik a fa �ltet�je, T�nde, de Csongor elalszik, �s csak reggel v�lthatnak n�h�ny sz�t: eszerint T�nde T�nd�rhonban lelhet� fel. A h�s a hozz� szeg�d� Balga t�rsas�g�ban egy kalandos, noha csup�n egynapos  k�rutat j�r be, T�nde �s annak Ilma nev� szolg�l�ja (Balga f�ldi feles�ge) ut�n. A f�rfiak a Hajnal birodalm�ban tal�lkoznak a lef�tyolozott h�lgyekkel, de azok nem sz�lhatnak �hozz�juk. D�lben a T�nd�nek sz�l� enged�ly szerint egy �r�t elt�lthetn�nek egy�tt, de ekkor Csongor ism�t b�b�jos �lomba esik (Mirigy, a boszork�ny altat�por�nak hat�s�ra). A szerelmesek kezdik sejteni, hogy �rt� er�k g�rd�tenek minduntalan akad�lyt a szerelm�k el�, de gyan�tlanul hisznek egy j�sk�t j�vend�mond�s�nak (ami szint�n Mirigy �rm�nya). Az �j asszony�t�l, a vil�g ur�t�l T�nde megkapja a lehet�s�get: ha lemond a halhatatlans�gr�l, akkor f�ldi asszonyk�nt r�vid, de boldog �letet �lhet. (Mitologikus t�ma, ld. Gilgames, ill. Akhilleusz t�rt�net�ben.) V�g�l a szerelem r�vbe �r, Csongor h�s�get fogad T�nd�nek.

Csongor �s T�nde az els� perct�l kezdve szereti egym�st, de a t�rt�net egyik tanuls�ga szerint csak az �llhatatos, h�s�ges szeret�k nyerhetik el a boldogs�got. A fiataloknak pr�bat�telek sor�n kell kereszt�ljutniuk, hogy szerelm�k beteljesedj�k. H�s�nknek T�nde az �lmai netov�bbja, de Csongor csup�n esend� �s gyarl� f�ldi ember. T�bbsz�r virrasztania kellene (v�. ism�t: Gilgames-eposz!), de tehetetlen a var�zslattal szemben (T�nde �rkez�sekor az els� felvon�sban, Mirigy kertj�ben d�lben a harmadikban). A h�s�g pr�b�j�t sem �llja ki t�k�letesen: a lef�tyolozott n�alaknak szerelmi vallom�st tesz, b�r nem tudja, hogy T�nde az (igaz, percekkel k�s�bb megbizonyosodik r�la). Led�r cs�b�t�s�nak nem enged, de a j�sk�tb�l el�lebeg� le�nyalakot (var�zser� hat�s�ra) megintcsak k�vetnie kell. V�g�l az utols� jelenetekben m�r feladja a harcot, teljesen rem�nyvesztve �rkezik vissza a sz�l�i kertbe.

T�nde odaad�an szereti Csongort, a Hajnal birodalm�ban (Ilm�val egy�tt) ki�llja a hallgat�s pr�b�j�t. � k�zli Csongorral mindig a k�vetkez� lehet�s�get (m�g egy delem van", m�g ma l�thatsz" holdkelte ut�n stb.). Kettej�k k�z�l - t�nd�rvolta miatt - � lesz v�g�l is a dr�m�ban gy�ztes h�s, a term�szetfeletti (pokolbeli) er�k m�lt� ellenfele, Mirigy legy�z�je. Ehhez viszont - Csongor f�ldi szerelm��rt cser�be - �ldozatot kell hoznia.

A Csongor �s T�nde f� forr�sa, mint eml�tett�k, epikai m�. V�r�smarty azonban dr�m�t form�l a t�rt�netb�l. Ennek oka bel�that�, ha �szrevessz�k: a dr�mais�g alapt�nyez�je, a konfliktus fogja �ssze a V�r�smarty-m� mot�vumait, nevezetesen az eszm�nyek �s a val�s�g �les szemben�ll�sa. Csongor a dics�t, az �gi sz�pet" kutatta mindezid�ig, elvont c�lokat keresett, �s ezek az ide�k testes�lnek majd meg T�nd�ben (Ah, t�n ez, kit sz�vdobogva V�rtam annyi hajnalon?"). A tet�ponton ennek az egyoldal� idealizmusnak �s szentimentalizmusnak az �ldozatak�nt b�song rem�nyt vesztve, a beteg sz�v r�gi b�ja" vesz er�t rajta (El�rhetetlen v�gy az ember�, El�rhetetlen, t�nd�r, csalfa c�l!"). Csak akkor lehet boldog, amikor bel�tja, hogy fel kell adnia k�r esz�nek �lmait", �s az eszm�nyeit a f�ldi realit�sokhoz kell k�zel�tenie.

Csongor l�gies szerelemv�gya T�nd�re tal�lva lobban fel; egy lehets�ges �rtelmez�s szerint T�nde �pp Csongor t�nd�ri k�pzeteinek megtestes�l�se. Ilma mondja, hogy T�nde az �gben sz�letett, de Csongor �rfi kebl�n virradott meg". Az eszm�nyi szerelem azonban a val�s�gban csak szenvelg�st, tehetetlens�get okoz, ez a m� egyik f�

tan�t�sa. �pp T�nde teszi az els� konkr�t l�p�seket Csongor fel�, � �lteti az almaf�t (�ltet�m a szerelemnek A gy�ny�rfa sarjad�k�t"). V�g�l is � lesz az, aki (minthogy Csongor gyarl� f�ldi emberk�nt imm�r tehetetlen) t�nd�ri hatalm�t m�g utol-

j�ra felhaszn�lva el�be fog menni a z�r� felvon�sban a rem�nyt vesztett Csongornak (�lljon �jlag e helyen, A kop�rnak b�muland� D�sze"), �s �tveszi sorsuk ir�ny�t�s�t. Csongornak m�r csak a vallom�st kell megtennie a legutols� jelenetben.

A sok�ig j�form�n csak �br�ndokat kerget� Csongorral (�s T�nd�vel) szemben Balga (�s Ilma) m�r kezdett�l a f�ld�n j�r. Csongor T�nd�rhonban �dlakig" szeretne eljutni, Balga viszont �gy sz�l: B�ske nyomdok�t csap�szom." Az  eg�sz k�tszint� cselekm�nysorra �rv�nyes Balga mondata: M�g te �gen, csillagon �ssze-vissza nyargal�zt�l, Addig �n kord�lyomon J�ttem itt a vert uton." A k�t p�r sorsp�rhuzama nem az idealizmus �s a gyakorlatiass�g  szemben�ll�s�t, hanem �pp ezek egym�sra utalts�g�t sugalmazza - a m� �jabb fontos tanuls�gak�nt.

A l�gies eszm�nyvil�g �s a k�zzelfoghat� val�s�g szemben�ll�s�val kapcsolatos az egyik leggyakoribb mot�vumcsoport: a l�tszat, a k�pr�zat, a var�zslat jelens�gsora, ezekb�l k�vetkez�en a bizonytalans�g �llapota. Csongor csaknem mindig csalfa, t�nde, j�tszi k�p" ut�n fut, olthatatlan szomj" vez�rli, rejt�keny �lom, csalfa j�slat" mutat neki t�vutat. Maga Csongor is becsapja a man�kat a var�zsszerek�rt, ezek az eszk�z�k ugyanakkor az emberi korl�tok var�zslatos �tl�p�s�hez kellenek neki (hogy a gyors gondolat" m�dj�n k�zlekedhess�k). Mirigy k�v� v�ltozik, Balg�t oszlopnak n�zik az �rd�gfiak. Balga betegnek tetteti mag�t, hogy a man�k hajland�k legyenek �t a kord�lyban h�zni. T�nde �s Ilma f�tyol m�g� rejt�zik, �gy felismerhetetlenek szerelmeseik sz�m�ra, Kurrah Balga k�p�t veszi fel, �s Ilm�hoz is �gy k�zeledik (itt a legk�zvetlenebb a kapcsolat Shakespeare Szentiv�n�ji �lom c. darabj�val). Mirigy tiszta �zvegy k�piben" �l egy kis h�zban a IV. felvon�s idej�n. T�nd��k �s Csongor j�slatot k�rnek a k�tn�l, de a j�vend�mond�st Mirigy meghamis�tja, �gy egy id�re f�lrevezeti a szerelmeseket. Led�rt, a megesett l�nyt Mirigy szende teremt�snek maszk�rozza, aki viszont egy rozzant karossz�ket �leltet meg Balg�val. A j�sk�tt�l egy lebeg� le�nyalak" vezeti el Csongort eg�szen a z�r�k�pig, Balg�t pedig egy palack bor �s s�lt galamb" - azaz mindkett�j�ket a legf�bb �lmuk szimb�luma. Valamennyien a saj�t csal�ka k�pzeteink �ldozatai vagyunk?

T�l azon, hogy a k�pr�zatnak �s csal�rds�gnak ez a sokas�ga a helyzetkomikum megannyi lehet�s�g�t ny�jtja a sz�npadon, a m� �rt�krendj�nek megtal�l�s�hoz is elvezet. A sors labirintus�ban, a l�tszatokb�l �ssze�ll� vil�gban csak a h�s�g, a bizalom lehet az ember t�masza, a legfontosabb �rt�k. Csongornak (�s a t�bbi szerelmesnek is) a h�s�g pr�b�it kell ki�llnia, �s T�nde is csak akkor v�llalja szerelmese mellett a f�ldi �letet, amikor meggy�z�dik Csongor �llhatatoss�g�r�l. Tov�bb� arr�l is, hogy az ifj� minden kor�bbi mulaszt�sa egyed�l Mirigynek, az �rt� boszork�nynak a mesterked�se. T�nde b�lcsen sz�l a k�tjelenet ut�n Ilm�nak (Mondd, hov� vesz n�zeted?" - ne higyj az �l sug�rnak"); ez a tan�t�s felismerhet�en A mereng�h�z c. k�s�bbi (1843-as) V�r�smarty-vers cs�r�ja.

A j�zan gyakorlatiass�g, az �let t�nyeivel val� szemben�z�s, ugyanakkor pedig eszm�nyeink meg�rz�se az�rt is sz�ks�ges, mert a Csongor �s T�nde vil�gk�pe, a v�gj�t�ki jelleg ellen�re, komor, illetve elkomorul�. Fantasztikus �s mesebeli mot�vumok keverednek komikus mozzanatokkal, de a vil�gon  az �j b�s asszonya uralkodik. Monol�gszer� sz�vege (T�nde �s Ilma jelenl�t�ben, az V. felvon�s elej�n, a 2666- 2721. sorban) kozmog�nikus m�tosz, modern filoz�fiai elemeket is tartalmaz�  bet�tk�ltem�ny. K�rforg�sszer� t�rt�nelemk�pet ad, amely szerint a fejl�d�s csak l�tsz�lagos. Az el�rejut�st egy�bk�nt a m� esem�nysora is tagadja: a v�ndorok is visszat�rnek, a kezd�k�phez t�r vissza a z�r�jelenet stb. A visszat�r�s, a k�rforg�s ily m�don

a pesszimisztikus vil�gk�p jele, de �rtelmezhet� �gy is, hogy a boldogs�got nem m�sutt, nem a t�nd�rmes�kben vagy a romantikus kalandsorozatban kell keresn�nk, hanem �nmagunkban.

Az �j kir�lyn�j�nek monol�gja azonban egy�rtelm�en rem�nytelens�get sug�roz. Az ember szerep�nek kijel�l�s�ben csaknem olyan sz�ls�s�gesen pesszimista, mint Az emberek c. (1846-os) V�r�smarty-k�ltem�ny, vil�gk�p�nek eg�sze pedig csaknem annyira lever�, mint pl. az l850-es El�sz��. Ezt a t�vlattalans�got a Csongor �s T�nde z�r�k�p�nek happy endj�ben m�r hajlamosak vagyunk elfelejteni, ez�rt illeszti a k�lt� a befejez� sorokat a szerelmesek vallom�s�hoz: �jf�l van, az �j rideg �s szomor� [+]" A szerelem, a f� kincs" �gy m�r sokat vesz�t jelent�s�g�b�l, csup�n mened�k lehet: J�j, kedves, �r�lni az �jbe velem, �bren maga van csak az egy szerelem."

Mindezek a s�t�t t�nusok sokszor elt�nnek a m� igen gazdag mot�vumvil�g�ban. Ellens�lyoz� lehet pl. Csongornak ez a mondata is: j�ttem vagy csak �lmod�m"? T�nd�rj�t�k n�z�i (vagy olvas�i) vagyunk csup�n, a dr�ma vil�ga csak a j�t�kos k�lt�i fant�zia term�ke.

Sokr�t�en sz�nes figura Mirigy, a f� ellenl�bas. F�rjhez adand� l�nya van, �ssze szeretn� hozni �t a birtok �rfij�val, Csongorral. Amikor a l�ny�t elveszti (az �rd�gfi�k�k megeszik), gonosz boszork�ny lesz bel�le, �rt� negat�v h�ss� v�lik, akinek a v�gj�t�k t�rv�nyei szerint el kell buknia. V�r�smarty a h�rom �rd�gfi�k�t is mesefigurak�nt iktatja a dr�m�v� form�lt sz�phist�ri�ba: hol Mirigyet seg�tik, hol a szerelmeseket, de �l�nks�g�k, pajkoss�guk sokhely�tt ellens�lyozza a szerelmi �lmodoz�st vagy a komor b�lcselked�st. A nemt�k a l�g kicsiny szellemei; a f�ld�n �k elpusztulnak - Mirigy tev�kenys�g�nek k�re az � sz�mukra elviselhetetlen. A h�rom allegorikus epiz�dszerepl�t (a kalm�r, a fejedelem �s a tud�s figur�j�t) is V�r�smarty emelte a mes�be: a k�vethetetlen �lett�rekv�seket jelk�pezi vel�k. Visszat�r�s�k �s cs�dj�k n�veli az eg�sz cselekm�nysor fejl�d�st tagad�, �nmag�ba visszat�r� jelleg�t, de a f�sz�lhoz, Csongor boldogs�gkeres�s�hez is p�rhuzamot �s ellenpontot szolg�ltatnak. Mellett�k

(a gazdags�g, a hatalom �s az �nc�l� tud�skod�s k�pvisel�i mellett) l�tjuk negyedik t�v�tk�nt az �br�ndoz� szerelem hi�baval�s�g�t. Dimitri boltos zs�neralak, r�vid felbukkan�sa humoros  sz�nfoltot jelent. Led�r �lett�rt�nete is a v�gj�t�k realista mozzanataihoz tartozik. Bet�tverse n�pdal.

A sz�vegben a szerz� tudatosan t�rekszik a figur�k karakteres megsz�laltat�s�ra; Csongor �s Balga elt�r� st�lus�ra m�r l�ttunk p�ld�kat. B�ske-Ilma modora is kedvesen b�rdolatlan, m�g T�nde eleinte sokszor szenveleg. A m�r eml�tett bet�tsz�vegeket ritmikai v�lt�s is kiemeli (elt�r�s a bimetrikus, k�t�tem� trochaikus lejt�st�l). A hangnem is gyakorta v�ltozik; finoman l�rai pl. a szem hasonlat�n�l (a 2626. sort�l: Ah, a sz�v is �gy ny�lik meg, Mint s�t�tben a szemek" stb.). Zsolt�rsz�vegre �p�l pl. Csongor egy mondata (Forr�s ut�n a szarvasn� eped" - 2782.). Rendk�v�l gazdag, sok forr�sb�l t�pl�lkozik teh�t V�r�smarty st�lusa.

A m� szerkezete l�tsz�lagos bonyolults�ga ellen�re rendk�v�l  tervszer�, s�t szimmetrikus. A kezd� �s a z�r�jelenet sz�nhelye a kert", ebb�l kil�pve egy teljes napnyi id� telik el, a visszat�r� Csongort szabad t�r, elvadult kert" fogadja (V./3.). A s�k mez�" �s a h�rmas �t vid�ke" (az I./2. jelenet �s a II. felvon�s sz�nhelye) is ism�tl�dik (az V. felvon�s m�sodik jelenet�ben). Az ezeken bel�l k�zrefogott jelenetp�r

a Hajnal palot�j�ban" (III.), illetve az �j birodalm�ban" (V./1.) j�tsz�dik. A k�z�pen elhelyezked� teljes IV. felvon�s �ll a m� cselekm�nyidej�nek tengely�ben (ez a d�lben t�rt�ntek id�szaka). A sz�nhely Mirigy lak�helye, a szimmetrikus k�z�ppontban �pp Mirigy kertje" �ll, amely �gy Csongor�k kertj�nek, a kiindul� jelenet helysz�n�nek is az ellenpontja. A p�rhuzamos �s ellent�tez� szerkeszt�s teh�t a sz�nhelyek kialak�t�s�ban �s sorrendj�ben is megfigyelhet�, nem csup�n a szerelmesp�rok jellem�ben, jeleneteik be�ll�t�s�ban.

A m� cselekm�ny�nek ideje az eredeti c�mlap tan�s�ga szerint a pog�ny kunok ideje", azaz V�r�smarty sz�haszn�lat�t �rtelmezve a r�gi magyar kor. Korjelz� Csongor nemesi b�szkes�ge is: a h�s m�ltatlankodva tiltakozik az ellen, hogy p�r kezek k�t�zz�k meg" (3411. sor). Balga - miel�tt Csongor szolg�lat�ba l�pett - telkes jobb�gy volt. A m� mot�vumai k�z�tt azonban pl. az �si, honfoglal�s el�tti magyar kult�ra n�h�ny eleme is felbukkan. A szerelmi boldogs�g szimb�lumak�nt szerepl� almafa" pl. kapcsolatot tart az �si magyar hiedelemvil�g vil�gf�j�val", amely a vil�g szintjeit kapcsolja �ssze. A kert" mot�vuma els�sorban biblikus tartalmakat hordoz.

V�r�smarty forr�sai: Gyergyai Albert m�r eml�tett sz�phist�r�ja, a magyar hiedelemvil�g �s n�pmesekincs, az Ezeregy�jszaka mesevil�ga, Shakespeare-t�l els�sorban a Szentiv�n�ji �lom, Goethe Faustja (mint m�faji el�k�p), a n�met kult�ra t�bb m�s alkot�sa, az antik mitol�gia stb. M�faja pontosan �s kiz�r�lagos �rv�nnyel megadhatatlan; nevezhet� mesej�t�knak, dramatiz�lt n�pmes�nek vagy v�gj�t�knak is, b�lcseleti tartalma r�v�n a Fausthoz kapcsolhat� dr�mai k�ltem�ny, s�t a ritu�lis miszt�riumj�t�kokhoz is hasonlatos.